| Egy jóvágású hangya Hagyma alakra vakarva Kikerekült torzsa morzsa terhét Hétrét görnyedve ostorát pörgetve Így szólt a távolba révedve: -Ó Egy! Ki szíveket színesen láncolod, A násztáncot mászkálón táncolod, Ki fejed el nem veszítve tejszínbe vagy Részint prézlibe Csöpp lekvár csöppbe Tejföl csordulásba Porcukorral telehintve Tálalt pitébe Könnyen jutsz Ó Egy! Tudva tudsz Segíteni bajomon Mely igen sokrétű Mint egy kies erdő A várostól messze De persze Engem otthon vár éhesen asszonyom S ha nem vigyázok Egy gyermekujj összenyom Nohát Így cipeli szegény fejem halotti torra Esténként potrohát... Egy hang felelt az égből: -Jól van ne folytasd! Csak olvasd Mit e nagy márványtábla ír: "Bír a hangya többet Ha a hátán egy plusz morzsa helyett Elejt egy-két könnyet" S a hétrét görnyedt hangya Terhét vállra kapva Sírva Boldogan Hazaszaladva Hallgatja az asszonyi házsárt... S még egy-két mázsát Röhögve Könnyeit törölve Hoz haza Teljes a siker! Mert a könny is csak teher Hordozod mint a morzsát És ha éhes vagy Választani kell... |
 |
Egy
2006.09.28. 16:19 Dzsó
Szólj hozzá!
Címkék: vers
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dzso.blog.hu/api/trackback/id/tr6715412
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
